Megtörte a csendet az ukrán nagykövet: Valakinek bocsánatot kell kérnie a másiktól

„Minden játékban ketten vesznek részt” – mondta Sándor Fegyir.

Demkó Attila szerint Magyarország minden támogatást megadott Ukrajnának, mire ők összehozták a súlyosan korlátozó oktatási törvényt.
Demkó Attila biztonságpolitikai szakember Facebook-posztban reagált arra, hogy
a híresztelések szerint Zelenszkijnek „sikerült megtisztítani Ukrajnát” az orosz kémektől.
A szakértő szerint szó sincs erről. Az Independent egy cikke összefoglalja, írja, hogy Zelenszkij környezetéig is elért az FSZB – nagyon magas szinten. A cikkben szereplőket ugyan sikerült leleplezni, de semmi garancia, hogy nincsen több. Naponta jönnek a hírek újabb és újabb FSZB/GRU/SZVR ügynökökről – ezek ukrán állampolgárok, akik tippeket adnak célpontokról, szabotázs cselekményeket követnek el, vagy információs műveletek részesei. A nyugati médiában erről kevés jön le, mert nem illene bele az „egységesen ellenálló ukrán nép” képébe. Ettől még az ukrán ellenállás minden tisztelet megérdemel, de
„nagyon tudatlan az, aki azt gondolja, nincsenek a mai Ukrajnában százezrek, akik Oroszországgal szimpatizálnak. A már megszállt területeken meg még többen. Sok millió emberről beszélünk”
– olvashatjuk a szakértőtől.
Mint kiderült, Lengyelországnak sem sikerült az orosz ügynökök kiiktatása. Orosz akciókban számos alkalommal használtak lengyeleket – a 2018-as ungvári az egyik volt csak, de balti államokban is hajtottak lengyelek végre akciókat orosz zsoldban, és ott az Independent által említett merényletkísérlet. Hozzáteszi Demkó: „Arról meg ne is beszéljünk, hogy Észtországban és Lettországban mennyien lehetnek – mondjuk az orosz közösség elleni folyamatos fellépés is segíthet az orosz szolgálatoknak toborozni.”
Demkó az ukrán nagykövet,
Sándor Fegyir szavaira is reagált, aki a következőket mondta az ukrán-magyar viszonyról: „A kicsi kezdett játszmába a naggyal.
A kicsi nem tud olyan hangosan kiabálni a nagyhoz, hogy az meghallja, a nagy viszont, ha valamit szeretne mondani, akkor le tud hajolni a kicsihez, így ő irányítja, hogy mikor van párbeszéd a két résztvevő között. Ennek az lesz az eredménye, hogy
amikor ez a kicsi megnő, akkor emlékezni fog, hogy ki állt vele szóba még akkor, amikor kicsi volt.”
Ezt is ajánljuk a témában
„Minden játékban ketten vesznek részt” – mondta Sándor Fegyir.
Demkó Attila leszögezte: „Nem tudom, hogy ő ezt hogyan értette, de elmondom, hogy én hogyan láttam 2014 után a kétoldalú viszony megromlását, a nagyot és a kicsit. Úgy, hogy Ukrajnának az első pillanattól kezdve teljesen nyíltan elmondtuk, mi a jó viszony alapja.
A 2014 februári első ukrán-magyar védelmi miniszterin személyesen ott voltam Brüsszelben,
én írtam a külüggyel koordinálva a talking point-okat – gondolhatják, hogy nagyon hangsúlyos volt a kisebbségi kérdés az egész tárgyalás során. Nem volt mit nem érteni ukrán részről.
Annyit kértünk, hogy ne sérüljenek a kárpátaljai magyarok már megadott jogai. Újra és újra ennyit kértünk csak
– minden szinten, minden találkozón.”
Hangsúlyozta: „2017-ig anyagilag is támogattuk az ukrán haderő egyes képességeinek fejlesztését, és nem gáncsoltunk semmit se EU, se NATO integrációs ügyekben. Kaptunk is ígéreteket Ukrajnáról. Aztán
2017 őszén arra kellett ébrednünk, hogy miután minden támogatást megadtunk, egy rossz szót nem szóltunk, ők összehozták a súlyosan korlátozó oktatási törvényt.”
„Azt, hogy ezt ki kezdte – a kicsi-e (Magyarország) vagy a nagy, Ukrajna – nos, Ukrajna. Aztán persze a kicsi játszmába kezdett a naggyal – azért, hogy meghallják. Bizonyos ukrán engedmények történtek is – de messze nem az és annyi, ami kellene. És olyan dolgok is történtek, mint a magyar közösség demokratikusan megválasztott vezetőjének a de facto száműzése, de
olyan kárpátaljai magyar politikust is tudok mondani, akit közvetlen családtagjával zsaroltak meg. Igen, ilyen játszmákat is játszott Ukrajna még bőven 2022 előtt,
azt képzelve, hogy ők a nagyok és megtehetik” – fejtegette.
Demkó fölhívta a figyelmet, hogy ma nem Ukrajna a „nagy” a kétoldalú viszonylatban – és nem is lesz az újra még egy jó ideig: a magyar gázfüggés 2021-ben megszűnt – az ukránok meglepődve tiltakoztak is, hogy már nem az ő vezetéküket használjuk – ez ugye anyagi veszteség mellett befolyás veszteséget is jelentett nekik. „Áramot sem nagyon importálunk már. Sőt,
mind a kettő tételben inkább Ukrajna kitettebb Magyarországnak.
Jön a gázhiány Ukrajnában – és Szlovákia mellett rajtunk keresztül érkezhet a kellő gáz a télre – teszem hozzá végső soron orosz gáz jórészt az is. Azaz Ukrajna is használ ma 2025-ben orosz gázt, rajtunk keresztül hozzák be.
Ahova mára jutottunk nem jó – de elsősorban Ukrajnának nem jó – meg persze a kárpátaljai magyaroknak sem – de ugye van 30 millió ukrán és 100 ezer kárpátaljai magyar”
– szögezte le.
Megosztotta: „Erről egyébként egyszer egy volt ukrán külügyminiszterrel is volt alkalmam beszélni. Önkritikusan az ukrán külpolitika nagy hibájának tartotta, hogy Kijev szemmagasságban csak a németekkel, amerikaiakkal, kínaiakkal volt hajlandó beszélni –
azt képzelték, hogy a nagyok ligájában játszanak. Semmibe se nézték Magyarországot 30 éven át
– kormányoktól függetlenül, pedig 1991-től támogattuk a független Ukrajnát, kötöttünk egy alapszerződést is, aminek szellemét ők dobták ki a kukába 2014 után.”
„Amikor pár napja írtam, hogy nincs tartozásunk Ukrajna irányába, a fentiekre is gondoltam. Meg arra is, hogy semmilyen formális szövetségesi viszony sincs, és senki sem kényszerítheti Magyarországot arra, hogy legyen. Mert
a szövetség már »tartozás« lenne, akár egy potenciális háború felvállalása a jövőben Oroszországgal. Nem látok ebben semmilyen magyar érdeket.
Egyébként sokan, akik ígérgetnek szegény ukránoknak, ők sem gondolják komolyan.
Az tartozik igazán Ukrajnának, aki máig lehetetlen dolgokat ígér. Főleg őszinteséggel tartozik”
– írja Demkó Attila.
Nyitókép: Adem ALTAN / AFP